A munka második napja után, egy rakat könyvvel a kezemben baktattam Asztória felé, és sokkal boldogabb voltam, mint tegnap. A lábam csak fáradt volt, tudtam, hogy túl vagyok a nehezén, és azt is, hogy nagyon jó vásárt csináltam. Aztán mire hazaértem eltűnt a boldogság. Megfájdult a lábam, a fejem, furdalt az éhség(ezt így nem mondják, igaz?) és hányingerem volt. A jó vásár öröméből annyi maradt meg, hogy örültem a jó könyvnek. És azt kaptam az öröm helyett, hogy tudtam, nekik nem éri meg. Miért adják olyan áron a könyvet, mint ahogy megvették? Vettem hat könyvet, 4000-ért. Ez nekik nem éri meg, ráadásul szerintem alig van szükség rám. Így is sokszor hozájuk fordulnak a vevők, meg van, amikor elküldök egy vevőt, és aztán jövök rá, hogy árulunk francia könyveket. És aztán majd fizetnek nekem, pedig nemértem semmit. Szóval nagyon jó vásárt csináltam. Ma is elolvastam 100 oldalt egy könyvből, de szerintem még így is jobb voltam, mint tegnap. Pénzt fogok kapni, és tapasztalatot gyűjtök. Írók, könyvek neveit tanulom meg, és egyre többet tudok a munkáról. Ha az ember nem csinál belőle elkiismereti kérdést, akkor nem szörnyű. Csak ne zavarjopn, ha éppen nincs semmi dolgod. Aztán meg megvettem egy Jack London novalláskötetet. Egy van benne, amit nem olvastam, de mivel minden bizonnyal én hagytam el az előzőt, meg kellett vennem. És nem bántam meg. Van benne egy novella, aminek az a címe, hogy A hitszegő, és gyári munkáról szól. Most már legalább azt tudom, hogy elképzelni sem tudom, hogy milyen 7 éves kortól dolgozni, és géppé válni. Vagy nem látni a napot, amíg beteg nem leszel. Hát tanuljatok sokat az életről, és járjatok antikváriumba, mert megéri. És olvassatok Jack Londont, mert az jó.
"Johnny nem válaszolt, csak ment kitartóan. A gyárnegyedben mindenfelé nyíltak az ajtók, és a fiú kisvártatva már csak egy volt a sötétben törtető seregből. Épp akkor lépett be a gyárkapun, amikor újból felhangzott a sípszó. Kelet felé pillantott. Sápadt fény kúszott a háztetők zegzugos vonala fölé. Ennyit látott a napból aztán hátat fordított neki, és beállt társai közé."