HTML

Északi szél

Egyszer láttam egy lányt fekete ruhában vöröset hányni, de én nem ezen az úton akarok színt vinni az életbe. Nem vagyok buliellenes, de biztos vagyok benne, hogy egy kis képzelgés, álmodozás mindenkinek segít. Pláne, ha megvalósítjuk! Rengeteg ember van, aki unja az életét. Pedig sokszor egyszerű változtatni, változni.

Friss topikok

Linkblog

dolgok a nyárról

2010.08.24. 15:28 Göndörhajúcsaj

Nem igazán írtam most nyáron, és személyeset nem is fogok. Mivel pedig más nem történt, visszavonulok az álmok közé. De azok itt vannak nektek.

A lehető legrosszabb

Az apukámnak van egy barátnője. Mindenki tudta egyszer csak, a többiek már találkoztak is vele. Elindultam, és magas bérházak között vezetett az utam. Mindjárt itt lesz. Soha nem voltam még ennyire mérges, pedig nem isez az érzelem illett a helyzethez. Biztos voltam benne, hogy egy szép, és fiatal nőről van szó, és én csak gondolkoztam, hogy mit fogok tenni vele. Talán szétrugom. De nem találkoztam vele, hanaem felébredtem. És természetesen nem volt igaz. De én még életemben nem éreztem ehhez a haraghoz foghatót. Méreg volt a szívemben, hideg és jeges. Most már tudom, hogy milyen gyűlölni valakit. Ha nem ébredek fel, akkor egy életen át kerestem volna azt a nőt, hogy végül - kicsináljam.

Álom az álomban

Régi álmom, hogy tudjak futni. Nem versenyszerűen, hanem normálisan. És ne úgy, mint egy kacsa. Ebben az álmomban egy hatalmas kastélyt kellett megkerülni, nagy tömegben futottunk. Ottt volt Kaszás Dani, és vele beszélgettem. MOndta valakinek, hogy hát ő nem stréber, és erre én mondtam, hogy nem az, csak okos. Ott volt az Osztályfőnököm is, vele futottam. Nagyon nagy élmény volt, még így, alvás közben is. A kőr, amit futottunk, nagyon szép volt. Platánfák között, egy hegy tetején kőrbe. Mindenki meglepődött azon, hogy milyen nagy. Úgyhogy egy idő után megálltak, és megpróbáltak átmenni az erdőn, mondván, biztos eltévedtünk. Én pedig futottam tovább, és egyszerre beértem a célba! Mondhatom, eléggé meglepődtem.

Valami fura

 Kirándultunk a mostani őrssel, és megnéztünk egy templomot. Aztán visszavittek minket a szállásra, ami mellett egy patak vezetett ,két oldalán kerítéssel. Nemértettem, hogy Kata miért akart megszökni, hiszen majdnem cserkésztábor volt. És tudtuk, hogy mindjárt vége. De ő nem lakott túl messze, hát elindult. Megtudtam, hogy eltűnt, és a kerítés mindkét oldaln találtam lyukat, a túloldali annyival volt lejjebb, amennyivel a folyó folyt. Katának mázlija volt, hogy valaki már felfejtette ott a kerítést. De nem érterm, hogy ez miért volt jó neki, másnap volt a számháború. Valahogy az inárcsi szalmabálák is odakerültek, na meg Erdélyből a szőke. Mondtam neki, hogy rég találkoztunk.

Szólj hozzá!

Címkék: alma

A bejegyzés trackback címe:

https://valalmimas.blog.hu/api/trackback/id/tr992244028

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása